Az elektromos autók rákot okozhatnak, szennyezik a levegőt, a talajt és a vizet
Az autógyártás helyszínéről származó mintákat elemeztek
Egy új kutatás szerint rákos megbetegedésekkel, meddőséggel és az immunrendszer károsodásával hozhatók összefüggésbe azok a technológiák, amelyeket az elektromos autógyártásban, a napelemeknél és a szélerőműveknél használnak.
A belső égésű motorokról az elektromos meghajtásra való átállás autóiparában Magyarország a világ élvonalába akar tartozni, a magát magyar nemzeti keresztény kormánynak tartó hatalmi gépezet pedig az élére állt ennek a kezdeményezésnek. Ennek érdekében hazánk a világ második legnagyobb akkumulátorgyártó hatalma lesz, mert ez határozza meg a világgazdaság következő éveit. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a világ egyik legkörnyezetszennyezőbb beruházása melletti érvként nemrég úgy fogalmazott: „aki az akkugyárak ellen küzd, a környezetvédelem ellen küzd” és „idegen érdekeket szolgálnak, akik az elektromos akkumulátorgyárak magyarországi telepítése ellen hergelnek.”
Hogy valójában az elektromos autógyártásnak milyen súlyos ára van, arról kevés szó esik a magyarországi propaganda-médiában, néhány ügyet azonban nem sikerült eltusolni.
Mindezeken túl ténykérdés, hogy az elektromos autógyártásnak még nincs olyan múltja, amely alapján korábban a környezeti hatásokat mérni lehetett volna, most viszont egyre több helyen, ahol ilyen gyárak működnek, már kellő idő áll rendelkezésre, hogy nagyító alá vegyék az eddigi tapasztalatokat. Eddig nem sok ilyen próbálkozás történt, ugyanis a tényekhez ragaszkodó igazságot elnyomja az a propaganda, amelyik az elektromos autógyártásban olyan pozitív víziót lát, mint egykoron a kommunisták a tulajdonközösségben.
A Nature Communications című folyóiratban megjelent új tanulmány azon kevés kutatások egyike, amelyik a begyűjtött adatok alapján arra világít rá, hogy a bővülő "tiszta energiaágazat" károsíthatja a környezetet. Ugyanis az elektromos járműveket és más elektronikai eszközöket működtető lítium-ion akkumulátorokban található mérgező per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) szennyezik a levegőt, a talajt és a vizet - közölte a kutatásról hírt adó The New Lede környezetvédelmi portál.
A kutatók talaj-, üledék- és felszíni vízmintákat elemeztek, amelyeket 2022-ben az USA két tagállamában Minnesotában, Kentuckyban, valamint Belgiumban és Franciaországban, a gyártóüzemek közelében gyűjtöttek, és megállapították, hogy ezek általában a PFAS egy altípusával, a bisz-perfluoralkil-szulfonimidekkel (bisz-FASI) szennyezettek az egészségre káros koncentrátumban.
A tanulmány azt is megállapította, hogy ezeken a helyszíneken a levegőbe kerülő mérgező bisz-FASI nagy távolságokra is eljuthat, és potenciálisan szennyezhet olyan területeket, amelyek messze vannak azoktól a létesítményektől, ahol ezeket gyártják és használják.
A bisz-FASI-kat, különösen a bistriflimid nevű vegyi anyagot nagy vegyipari vállalatok, köztük a 3M és a Solvay gyártják, és olyan elektrolitokként forgalmazzák, amelyek meghosszabbítják az akkumulátorok ciklusidejét és hosszú távon fenntartják az akkumulátorok teljesítményét.
A PFAS számos típusát, amelyeket "örökkévaló vegyi anyagoknak" neveznek, mivel a környezetben nem bomlanak le, a szélerőművek turbináinak bevonatában használják, és beépítik a napelemekbe, valamint lítium-ion akkumulátorokba.
A PFAS-szennyezés azonban nem csak a fenntartható energiatechnológiákkal kapcsolatos aggodalomra ad okot - az olaj- és gázipar évtizedek óta használ PFAS vegyszereket, többek között a fracking-műveletek során.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) 2023-as jelentése áttekintette a bisz-FASI-kkal kapcsolatos tanulmányokat és megjegyezte, hogy a kutatások májkárosodásról számoltak be azoknál a patkányoknál, akik ki voltak téve ezen vegyi anyagoknak.
Bár a bisz-FASI toxicitását embereken még nem vizsgálták, a PFAS egyéb típusai rákos megbetegedésekkel, meddőséggel és az immunrendszer károsodásával hozhatók összefüggésbe.
Lee Ferguson, a Duke Egyetem építő- és környezetmérnöki docense, a tanulmány egyik szerzője szerint a jobban vizsgált, de már kivont PFAS-típusokhoz hasonlóan a bisz-FASI-k sem bomlanak le természetes úton a környezetben.
A kutatók Észak-Karolinában a kezeletlen hulladéklerakók csurgalékvizéből vett mintákat is elemezték, ahol a bisztriflimid szint nagyon magas volt.
"A tanulmányban bemutatott adatok egy része azt jelzi, hogy a hulladéklerakók csurgalékvizében található bisztriflimid mérései a lítium-ion akkumulátorok ártalmatlanításából származhatnak. Nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy ha olyan anyagokat használunk, amelyek nagyon tartósan megmaradnak, akkor mi történik velük az élettartamuk végén."
- mondta Ferguson
Ahogy a "tiszta energiatermelés" egyre nagyobb teret nyer, a társadalomnak most van esélye arra, hogy felmérje a környezeti kockázatokat és elkerülje a "sajnálatos helyettesítést" a fenntarthatóbb infrastruktúra felé vezető úton, mondta Jennifer Guelfo, Ph.D., a Texas Tech University környezetmérnöki tanszékének adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője.
Dr. Ariana Spentzos, a Green Science Policy Institute tudományos és politikai munkatársa így kommentálta a kutatást:
"Ha nem vagyunk körültekintőek a megújuló energiát hasznosító technológiákban használt anyagok és vegyi anyagok kiválasztásával kapcsolatban, akkor fennáll a veszélye annak, hogy ez a szennyezés új forrásává válhat".
Miben tud Ön segíteni?
Amennyiben úgy érzi, írásaink segítenek Önnek tisztábban látni a világban történő eseményeket, kérem, küldje tovább a hírlevelünket ismerőseinek. A megnyitott üzenetnél kattintson arra, hogy „Továbbítás”, és a Címzett mezőbe írja bele azoknak az e-mail címeit, akikről azt gondolja, az adott információ érdekelheti, érintheti. A Substack egy remek blogfelület, de az életünket uraló hatalmas információdömpingben nehéz eljutni azokhoz, akik számára egy-egy bejegyzésünk segíthet a lényeglátásban.
Az elkövetkező időszak legfontosabb értéke nem a pénz, hanem a hiteles információ lesz. Szeptemberre egy olyan szerkesztőséget szeretnék létrehozni, amelynek hivatása és küldetése az igazság keresése. Ebben kérem a támogató együttműködését. A publikációm rendszeres támogatása azt a célt szolgálja, hogy megszabaduljunk az elménket lebéklyózó hazugságoktól és kiutat találjunk a reménytelennek tűnő helyzetekből.
https://www.revolife.hu/hirfolyam/elektromos-jarmu-csernobil/
Csernobil 2.0: milliószám rohadnak az elektromos járművek a kínai autótemetőkben
A műanyag is csodaszerként indult!
Mára tudjuk, hogy mennyire nem az!
"Akármilyen meglepő is, a műanyag kezdetekben pont a természeti értékek megóvását volt hivatott támogatni. Legalábbis részben. Az izgalmas innovációból végül függőség lett, melynek következményei nagyon súlyosak az élővilágra nézve."