Rákkeltő anyagok tömege Karikó „életmentő” szérumában
A kutatók szerint kizárt, hogy véletlenül kerültek be az ártalmas anyagok az oltásokba
Először jelent meg átfogó elemzés azzal kapcsolatban, hogy mit tartalmaznak a “szakemberek”, a média és a politikai elit által biztonságosnak nevezett oltások.
Megan Redshaw ügyvéd, oknyomozó újságíró a legnagyobb példaképeim közzé tartozik. Írásai engem is számtalanszor inspiráltak és megerősítettek abban, hogy akkor is az igazságot kell alázatosan szolgálni, amikor a társadalom döntő többsége hallani sem akar a valóságról. Megan Redshaw is azt a mozgalmat erősíti, amit Robert F. Kennedy indított el a Children's Health Defence kezdeményezéssel.
Bár az alábbi hírt nem Megan Redshaw oldalán olvastam először, de az ő feldolgozása volt a legteljesebb háttérhivatkozásokkal ellátva, így minimális szerkesztéssel ezt veszem át. Természetesen, ahogy a korábbi írásaim információit, az ebben szereplő adatokat is ellenőriztem, és a megjelenés előtt orvosokkal is konzultáltam.
Akkor térjünk rá a lényegre:
Kutatók legalább 55 olyan vegyi anyagot találtak a Moderna, a Pfizer és más COVID-19 vakcináiban, amelyeket a gyártók nem hoztak nyilvánosságra. Ezek közé tartozik egy sor nehézfém, amelyek mindegyike potenciálisan ártalmas az emberre.
A kutatók az induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS) nevű, rendkívül precíz analitikai technikával azt próbálták megállapítani, hogy a COVID-19 vakcinák tartalmaznak-e olyan anyagokat, amelyeket a gyártók nem jelentettek be.
A kutatók hat gyártó COVID-19 vakcinájának 17 különböző tételét elemezték, köztük a Pfizer-BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson. Az eredmény meglepő volt: a be nem jelentett elemek között a nemesgázok kivételével a periódusos rendszer minden csoportja képviseltette magát.
A kutatók a vakcinákban mind a 11 legjelentősebb nehézfémet kimutatták. A minták 100%-ában krómot, 82%-ában arzént, 59%-ában nikkelt, 47%-ában kobaltot és rezet, 35%-ában ónt, 18%-ában kadmiumot, ólmot és mangánt, 6%-ában pedig higanyt találtak.
A kutatók minden vizsgált márkában eltérő mennyiségű bórt, kalciumot, titániumot, alumíniumot, arzént, nikkelt, krómot, rezet, galliumot, stronciumot, nióbiumot, molibdént, báriumot és hafniumot találtak.
A nehézfémek a viszonylag nagy sűrűségű fémelemek egy csoportját alkotják, amelyek már alacsony koncentrációban is mérgezőek. Ezek természetben előforduló elemek, de veszélyessé válhatnak, ha a környezetben vagy az emberi szervezetben koncentrálódnak. Bár egyesek, mint például a vas és a cink, kis mennyiségben nélkülözhetetlenek a biológiai funkciókhoz, mások, mint például az ólom és a higany, túlzott expozíciója idegmérgezéshez, vesekárosodáshoz, immunrendszeri zavarokhoz és más súlyos egészségügyi problémákhoz vezethet.
A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség az arzént, a kadmiumot, a krómot és a nikkelt 1. csoportba tartozó rákkeltő anyagoknak minősítette, ami azt jelenti, hogy az emberre nézve rákkeltőek. (A nehézfémekkel kapcsolatos vizsgálatok többsége lenyeléssel, belégzéssel vagy bőrrel való érintkezéssel kapcsolatos. Képzeljük el, milyen hatást váltanak ki, ha közvetlenül a szervezetbe fecskendezik azokat.)
A kutatók az elektronikus eszközökben és az optogenetikában használt 15 citotoxikus lantanid közül is kimutattak 11-et. A 15 fémes elemet tartalmazó lantanidok elsősorban azért mérgezőek, mert zavarják a biológiai folyamatokat. A szervezetbe kerülve ezek a fémek felhalmozódhatnak a szövetekben, különösen a májban és a csontokban, ahol megzavarják a sejtfunkciókat és az enzimaktivitást, hozzájárulva a gyulladásos reakciókhoz és az immunrendszer működési zavaraihoz.
A mérgező hatás gyakran kémiai reakcióképességükből ered, ami oxidatív stresszhez és DNS-károsodáshoz vezet, ami pedig rákkeltő mutációkat okozhat. Bár a legtöbb lantanid kis mennyiségben alacsony toxicitásúnak tekinthető, citotoxikus hatásaik gyulladásban, immunrendszeri diszfunkcióban, krónikus betegségekben és rákban nyilvánulhatnak meg, főleg ha ismételt oltásokkal újra a szervezetbe jutnak.
Ami még riasztóbb, hogy a tanulmány nem talált bizonyítékot arra, hogy ezek a be nem jelentett elemek véletlen szennyeződésből adódtak volna. A biológusokból, egy orvosból és egy biotechnológusból álló kutatócsoport úgy véli, hogy ezeknek az anyagoknak a bevonása egy nanotechnológiával kapcsolatos globális technológiai kísérletre utal.
A kutatók a Pfizer COVID-19 vakcinájának három tételét elemezték. A FJ1966 tételben 22 elemet mutattak ki, amelyek közül 19 nem volt bejelentve. A FK8892 tételben 19 elemet mutattak ki, amelyek közül 16 nem volt bejelentve. A SELY6 tételt két időpontban elemezték. A 2023 novemberében 23 kémiai elemet mutattak ki, amelyek közül 21 elemet nem jelentettek be. 2024 januárjában 26 kémiai elemet mutattak ki, amelyből 23 elem be nem jelentett volt.
A Pfizer mintáiban a kutatók ólmot mutattak ki, azaz egy jól ismert idegméreg anyagot, amely már nyomokban is súlyos idegrendszeri károsodást okozhat. Az ólomnak való hosszú távú kitettség fejlődési rendellenességgel, kognitív zavarokkal és a szervek visszafordíthatatlan károsodásával hozható összefüggésbe. A Pfizer-minták antimont is tartalmaztak, egy olyan mérgező metalloidot, amely a szervezetbe felszívódva légzőszervi és szív- és érrendszeri problémákat okoz.
Ez azt jelenti, hogy vannak olyan mérgező összetevők, amelyeket a Pfizer soha nem közölt az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósággal (FDA), amelyeket az FDA soha nem vizsgált meg, és amelyeket - ennek következtében - soha nem közöltek azokkal, akiknek beadták az oltást.
Bár a nyilvánosságra hozott összetevők önmagukban is aggasztóak, miért ajánlják a nehézfémeket és citotoxikus elemeket tartalmazó injekciókat bárkinek is, nemhogy gyerekeknek és csecsemőknek? Hol vannak az amerikai egészségügyi hatóságaink? Miért nem a mi adónkból finanszírozott ügynökségek végezték el a vizsgálatokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy biztosítsák ezeknek a termékeknek a biztonságát?
A Moderna-minták eredményei
A kutatók a Moderna COVID-19 injekció több vakcinatételét vizsgálták, és több nem bejelentett nehézfémet azonosítottak. Például a Moderna 048A21A tételben nikkelt és alumíniumot mutattak ki. Ezek a fémek toxikológiai hatásaikról ismertek. A nikkel rákkeltő, allergiás reakciókat válthat ki és ismételt expozíció esetén rákot okozhat, míg az alumínium az agyban felhalmozódva neurotoxicitással és az Alzheimer-kór kockázatával hozható kapcsolatba.
Az olyan fémeknek való hosszú távú kitettség, mint az antimon, a króm és a kobalt szintén krónikus egészségügyi állapotokhoz vezethet, beleértve a légzőszervi problémákat, a szív- és érrendszeri betegségeket, és bizonyos esetekben a rákot. Bár az oltóanyagokban kimutatott mennyiségek kicsik lehetnek, a többszöri adagolással történő ismételt expozíció felhalmozódhat a testszövetekben, ami toxikus túlterheléshez vezethet.
Az alumínium egy ellentmondásos adjuváns, amelyet a gyógyszergyárak az immunválasz fokozására használnak. Veszélyes, nagy dózisban neurotoxikus, és felhalmozódhat az agyszövetben. Az alumínium a gyermekkori védőoltásokban is megtalálható, és elsősorban a vesén keresztül választódik ki.
Miért jelent ez problémát?
A COVID-19 vakcinák már hat hónapos csecsemők számára is engedélyezettek. A kisgyermekek veseműködése még nem teljesen fejlett, és nem képesek eltávolítani az alumíniumot a szervezetükből - és nemcsak a COVID-oltásból, hanem a gyermekoltások sorozata miatt is ki vannak téve az alumíniumnak.
Más tételek, mint például a 030B21A és 025L20A, krómot és arzént is tartalmaztak, amelyek immunrendszeri zavarokat okozhatnak és rákkeltő hatásúak.
Kutatók: "világméretű technológiai kísérletezés" történt
A tanulmány szerint a vizsgált minták 100%-ában nátriumot és krómot találtak, és a minták többségében más, nem bejelentett elemeket is találtak. Például bór és gallium a minták 88%-ában, míg vanádium, cérium, platina és bárium a minták 71-76%-ában volt jelen.
“Tekintettel a sokféleségre és az összes márkában való figyelemre méltó jelenlétre, valamint a talált elemek sajátos jellemzőire, megítélésünk szerint rendkívül valószínűtlen, hogy az ebben a tanulmányban közölt eredmények olyan véletlen eseményeknek a következményei lennének, mint a szennyeződés vagy valamilyen baleset.”
- írták a szerzők.
“Nem hisszük, hogy a véletlennek köszönhető balesetek ilyen következetesen és áthatóan fordulhatnának elő az általunk vizsgált különböző vakcinamárkák esetében. Miközben a nem bejelentett kémiai elemek ijesztő sokféleségének megjelenése továbbra is furcsa, úgy tűnik, hogy a nyomok valamiféle világméretű technológiai kísérletezésre utalnak.”
- tették hozzá.
Mivel a mintákban talált lantanidákról ismert, hogy rendkívül citotoxikusak, jelenlétük a mintákban és jelentős mennyiségük - oltóanyag-tanulmányok egész sorában - “valamiféle nanotechnológiai kísérletezésre utal”.
A tanulmány szerzői kérdéseket vetettek fel a Pfizer vakcinájával és a termék tárolására és szállítására javasolt hőmérséklettel kapcsolatban is.
A hűtési felügyeleti lánc a hőmérséklet-érzékeny termékek, például a vakcinák szigorúan ellenőrzött hőmérsékleten történő tárolásának és szállításának folyamatát jelenti, amely biztosítja a termékek hatékonyságát és biztonságát. A vakcinák esetében egy meghatározott hőmérséklettartomány fenntartása - gyakran nagyon hideg, például -80 °C egyes COVID-19 vakcinák esetében - megakadályozza a hatóanyagok, különösen az olyan törékeny összetevők, mint az mRNS vagy a lipid nanorészecskék lebomlását. A hűtési lánc megszakadása a vakcina hatékonyságának csökkenéséhez vagy hatástalanná válásához vezethet.
A Pfizer COVID-19 vakcina esetében a hűtési láncot kezdetben rendkívül alacsony hőmérsékleten (-80°C) állították be, ami kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy miért volt szükség ilyen extrém hidegre, különösen annak fényében, hogy az anyagok magasabb, de még mindig hideg hőmérsékleten (-20°C) is stabilak. A kutatók feltételezik, hogy ez azért történhetett, hogy megakadályozzák az önszerveződő struktúrák kialakulását, vagy hogy megőrizzék az oltóanyag-készítményben lévő érzékeny genetikai anyagokat.
“Ezért csodálkozunk, hogy a Pfizer eredetileg miért sürgette a -80 °C-nál nem melegebb, fagypont alatti hűtőláncot. Természetesen a lipid nanorészecskékbe zárt genetikai anyag fagyasztási-olvasztási ciklusoknak való kitétele denaturálódást okoz, és drasztikusan csökkenti a genetikai anyag azon képességét, hogy a sejtekbe rendeltetésszerűen bejusson. Ezért indokoltnak tűnik némi hűtési lánc, de hacsak nem az volt a cél, hogy megakadályozzák a fiolák belsejében a bonyolult önszerveződő mikrostruktúrák kialakulását, mielőtt tartalmukat esetleg emberi recipiensekbe injektálnák, akkor a -80°C alatti kezdeti beállítás értelmetlen.”
Nanotechnológia a COVID vakcinákban
A tanulmány szerint a kutatók olyan jelenséget figyeltek meg, hogy a COVID-19 vakcinákon belül a nano és mikrorészecskék önszerveződési tulajdonságokat mutatnak.
Az önszerveződés arra utal, hogy a COVID-19 vakcinákban lévő nano és mikrorészecskék összetettebb struktúrákba szerveződnek. Ennek biztonságossága, potenciális toxicitása és hosszú távú hatásai az emberi szervezetre teljesen ismeretlenek.
A folyamat kulcsa az olyan anyagok használata, mint a grafén-oxid, amelyet olyan elemekkel funkcionalizálnak, mint a palládium, a nikkel és az arany. Ezeket az elemeket az elemzett vakcinaminták több mint 40%-ában kimutatták.
A kutatók úgy vélik, hogy az általuk felfedezett közös jellemzők az összes vakcinában használt közös technológiára utalnak, amely felelős lehet az oltott populációkban megfigyelhető sokféle egészségügyi problémáért. Azt állítják, hogy a káros hatások nem véletlenszerűek vagy elszigetelt gyártási problémákra vezethetők vissza, hanem inkább az oltások alapjául szolgáló technológiában rejlenek.
Minden vakcina biztonságos?
Az archívumban megtalálható számos más kutatással összehangban ismételten fel lehet tenni a kérdést, tényleg MINDEGYIK VAKCINA BIZTONSÁGOS?
Tényleg csak az oltás volt az egyetlen megoldás?
Miben tud Ön segíteni?
Amennyiben úgy érzi, írásaink segítenek Önnek tisztábban látni a világban történő eseményeket, kérem, küldje tovább a hírlevelünket ismerőseinek. A megnyitott üzenetnél kattintson arra, hogy „Továbbítás”, és a Címzett mezőbe írja bele azoknak az e-mail címeit, akikről azt gondolja, az adott információ érdekelheti, érintheti. A Substack egy remek blogfelület, de az életünket uraló hatalmas információdömpingben nehéz eljutni azokhoz, akik számára egy-egy bejegyzésünk segíthet a lényeglátásban.
Az elkövetkező időszak legfontosabb értéke nem a pénz, hanem a hiteles információ lesz. Egy olyan szerkesztőséget szeretnék létrehozni, amelynek hivatása és küldetése az igazság keresése. Ebben kérem a támogató együttműködését. A publikációm rendszeres támogatása azt a célt szolgálja, hogy megszabaduljunk az elménket lebéklyózó hazugságoktól és kiutat találjunk a reménytelennek tűnő helyzetekből.
Mivel Kariko Katalin "a mi emberunk" megkene hívni valamilyen fórumra és ott "mellekesen "szembesiteni kene az oltóanyag ban talált idegen anyagokkal.Nem tudom mi volna a válasza ha elfogadna egy ilyen meghívot megerne egy próbát.
"akkor is az igazságot kell alázatosan szolgálni, amikor a társadalom döntő többsége hallani sem akar a valóságról"
És "a nyúl ürege" még ennél is sokkal, de sokkal mélyebb.